(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Ülök a vigasztalhatatlanul szmötyis fővárosban, bámulom az ablakon át a ködöt és a szmogot, és próbálom a kávémat meg a belső szánsájnt blogbejegyzéssé átalakítani, miközben két út közötti pihenőben az utazások dinamikáján gondolkodom. Velem tartotok elmélkedni meg világmegváltani? Még csak nemrég kezdtem a saját utamat járni, és folyton […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Jó, hát szenzációhajhász a cím. De rákattintottál, nem? Természetesen ingyen nincs semmi, mindennek a világon megvan az ellenértéke, még ha nem is mindig pénzben mérhető. Szóval a világot én sem fordítom ki a sarkaiból és te sem fogod tudni. De ha nem is a sarokkiforgatás a cél, csak […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Nekem a Balaton a riviéra. Napfény járja át a szívem újra, egy szál bikinit hoztam el az útra. Hányszor elmúlt már, de újra vár a balatoni nyár. Napozunk a Balaton mindkét partján, érzem már, hogy soha nincs határ, örökké tart a nyár. Ismerős, ugye? (a dalszöveg idézetek sorban: […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Az élet egyik legnagyobb ajándéka számomra az a sok-sok érdekes ember, akikkel az utazásaim során összetalálkozom. Van, akikkel csak öt percre, mégis hosszan rezonálnak bennem valamiért. Robert ilyen. Az első mondata valahogy úgy hangzik, hogy kijelenti, ő művész. De nem pökhendin, nem felvágósan, inkább csak tárgyilagosan. Milyen művész, […]
(Hallgasd a zenét a bejegyzés olvasása közben.) Reg: – Elvették mindenünket a nyomorultak, kiszipolyoztak minket. És nem csak minket, apáinkat is. És apáink apáit is. Loretta: – És apáink apáinak apáit is. Reg: – Igen. Loretta: – És apáink apáinak apáinak az apáit is. És… Reg: – Jól van, Stan, ne lovald bele magad. És […]